A következő címkéjű bejegyzések mutatása: design. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: design. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. május 18., kedd

Darázsfészek

Audi Calamaro Design & Copyright Juhász Tibor

Pekorinkó a juhászlegény meséje

Hajdanában, danában a Hortobágy havas hegyvonulatán túl, ahol a Csongrád vize az Ikvába ömlik, élt egy szegény juhászember. Volt ennek a juhásznak egy kis fiacskája, aki nagyon pindurka volt, ezért aztán mindenki csak Pekorinkónak hívta őt. Hanem amilyen kicsi volt, olyan ereje is volt ennek a kis csodabogárnak. Amíg más pólyások a fűzfából font csörgőjükkel játszottak, addig ennek a kislegénynek nem jutott más, mint egy tálka rozsdás vasszög . Ezzel játszott, addig gyúrta-gyúrta a vasat míg szép fényes kis gömböcskék nem lettek a rozsdás szögekből. Hamarosan felcseperedett és már együtt hajtotta a nyájat az édesapjával. Így jutott el a hetivásárra ahol sok csodát látott. Kordét, lőcsös szekeret és mindenféle más kerekeken guruló furcsa építményt.
-Édesapám miért nincs nekünk ilyen kerekeken gördülő masinériánk? - állt a kis Pekorinkó az apja elé.
-Jaj, fiacskám nem telik nekünk ilyen drága jószágra - felelte az apja.
-Nahát, cseppet se búsuljon kend emiatt. Érjünk csak haza, olyan kocsit rittyentek én magának hogy hetedhét országból is csodájára járnak majd.
Volkswagen Romance Design & Copyright Juhász Tibor
Hát fogta a fejét a szegény öreg juhász, mert bizony a gyermek minden régi vasat, szöget, láncot, de még az édesanyja húsdarálóját is fogta és egy nagy gombócba összegyúrta. Erre bizony már az asszony is sopánkodni kezdett.
-Édesanyám, ne sirassa a húsdarálóját, inkább süssön nekem négy nagy lepénykenyeret, de akkorák legyenek ám mind a molnár malomkövei.
Mit volt mit tenni kisütötte az asszony a kenyereket. Eközben a kis Pekorinkó kivette a vasgömböc belsejét, ahogy más gyerekek a puha cipó belsejét vájják ki. Átdöfött rajta két rúd szárazkolbászt mert bizony náluk olyan jól, magyarosan füstölik a szárazkolbászt, hogy addig le sem veszik a füstről, amíg olyan keményre nem aszalódik meg, hogy úgy szalad a vasban, akárcsak kés a vajban. Nosza, rátűzte a lepényeket a kolbászok végibe és kész is volt a kenyereken gördülő csoda. Ezzel furikázott föl és alá a faluban. Fölülhetett rá mindenki és közben úgy tolta a kis Pekorinkó a gömböcfogatot, hogy ki sem látszott mögüle. Hanem éjszaka amikor már mindenki nyugovóra tért, tényleg csodájára jártak hetedhét országból is a kenyérjárgánynak, ahogy azt Pekorinkó előre megjósolta. Csakhogy nem az emberek, hanem az egerek érdeklődését sikerült felkeltenie. Ezek bizony olyan lakomát csaptak a kocsipecsenyéből, hogy annak híre még a talján egerekhez is eljutott.
Pannonia Zerotrentatre Design & Copyright Juhász Tibor
Így történt hogy a híres talján uraság, egy bizonyos Alfa Rómeó is tudomást szerzett a mi kis babszem Jankónkról, miközben otthonában magányosan üldögélve az egerek cincogását hallgatta. Nahát van itt énnálam elég ócskavas meg mindenféle távoli országokból származó limlom –gondolta Rómeó uraság, lássuk milyen kordét kerekít belőle ez a magyar csudagyermek. Elküldetett hát érte és meghagyta a szakácsoknak hogy sürögjenek-forogjanak a konyhában, mert bizony ilyen erős ember bizonyosan sokat is eszik. Úgyhogy mire megérkezett Pekorinkó Rómeó urasághoz, csaknem száz szakács sertepertélt a vacsorázó asztala körül. És reggel a gyermek sem volt ám rest. Ahogy a szakácsoktól látta a tésztát gyúrni, úgy dagasztotta össze az uraság gyertyatartóit, kandelábereit, de még a távoli Indiákról hozott nyolckarú istenség életnagyságú bronzszobrát is belegyúrta ebbe az acéltésztába. Feldobta a tésztát a levegőbe és ahogy a taljánok a pizzát nyújtják úgy nyújtotta ki a vasat ez a kislegény. Aztán a velencei kalmárok módjára felszabdalta az alapanyagot és az uraság udvari vonósnégyesének hegedűiről leszabdalva a húrt olyan sátrat fércelt össze, hogy az elejében elfért két trónus, a hátuljában pedig épp befért Rómeó uraság sezlonya félig összehajtva. A sezlony alá behajtotta a gyümölcsösből a méheket és mire a későn kelő Rómeó, mert bizony a taljánok igen szeretnek lustálkodni, kinyitotta a spalettákat már az ablaka alatt zümmögött az új járgány. A méhek szárnycsapkodásával keltett felhajtóerő segítségével úgy siklottak végig az uraság birtokán mint a velencei gondolások a lagúnák között.
Audi Calamaro Design & Copyright Juhász Tibor
Hát gondolta magában Rómeó uraság, ettől a járgánytól még a messziföldön híres párizsi Rönó bárót is elfogja majd a sárga irigység. Megzümmögtették hát a légpárnákat és másnap már a sanzelizé egyik lacikonyhájában tömték magukba a finom magyar importból származó hurkát, kolbászt, mert mind köztudott a franciák nagyon nagyra tartják a magyar ínyencségeket, különösen a libamájat és a kitűnő villányi borokat becsülik, amivel az ő lőréik nemigen versenyezhetnek, hogy a libákról ne is beszéljünk. Hát persze, hogy a báró is idejárt früstökölni és bizony a torkán akadt a falat, ahogy meglátta a csodajárgányt. Pedig ő is a legújabb divat szerinti hintóval járt, a papírmaséból tapasztott trabicsekkel, amivel csak az volt a gond, hogy hetente-havonta újat kellett hozatnia, mert az öszvérei unalmukban mindig felzabálták azt, miközben a párizsi körgyűrűn várakoztak.
-Hogyé aggya kend ezt a darázsfészket - szólítja meg peckesen a báró a taljánul dörgő Rómeót.
-Nem portéka az he… Hanem itt ez a gyermek, ha győzi etetni és van elég ócskavasa, magának is szíves örömest rittyent egy robogót.
Hanem Pekorinkó nem tudta hogy ez a gall népség nem eszik mást csak vizicsíbort, rákot, polipot és efféle tengeri herkenytyűket.
-Na, kapnak tőlem herkenytűt ezek a herkenytyűzabálók - gondolta. Azzal kiválasztott egy jól megtermett osztrigát aminek a héjában kényelmesen elfért , azt megtoldotta két jókora polipcsáppal aminek a tapadókorongjai rászippantották magukat a kövecses fövenyre és úgy vonszolták az osztrigát magukkal, ahogy az éti csiga viszi a házát. Hát ilyen szépet még nem látott a báró.
-Olyan kecses, mint a tengerben úszkáló medúza! - kiáltott fel meglepetésében - Ezentúl most már csak nekem dolgozol. - veregette meg a kis Pekorinkó vállát Rönó. És olyan hetedhét országra szóló szakszervezeti gyűlést tartottak, hogy még harmadnap is a magyar csárdást ropták a karosszéria összehegesztő robotok Rönó báró barkácsolós sufnijában.

Én ezt a mesét pontosan úgy jegyeztem le ahogy a nagyapámtól hallottam, akinek még az ük-ük nagyapja mesélte annak idején. Ezért aztán bizton állíthatom hogy történetem minden apró részletében megfelel a valóságnak. Aki mégis kétségbevonná szavahihetőségemet, látogasson el Pekorinkó honlapjára a: http://www.pecoraio.com/ címen. Itt további titkokat fürkészhettek ki kísérleti gépjárműveinek fejlesztéséről.

Renault Medusa Design & Copyright Juhász Tibor

2010. február 27., szombat

Balaskó Attila, egy paraszti polihisztor

Érdekes, hogy ki milyen alkotói pályát fut be élete során, annak idején még Balaskó Attilával rendeztük első közös kiállításunkat. Én tizenhat éves voltam és a régi Pentacon sixemmel készült nagyításaimat állítottam ki, ő pedig a rajzait hozta az akkori úttörőház, a mai Gyermekek háza hátsó nagytermébe. Ennek már több mint húsz éve. Később a sors távol sodort minket egymástól, Attila ma már Tápon él és az ottani Hegysor régi zsellérházait gondozza. Magyarországon egyedül itt maradtak fenn eredeti állapotukban az úgynevezett ágasfás lakóházak. Ez a kis utcácska a hetvenes években még messzeföldön híres skanzennek számított. Ezt kapta meg Attila 2005-ben, hogy a feledésbe merült és lepusztult utcácskát virágoztassa fel újra. Kitartásának és szorgalmának köszönhetően a régi zsellérvilág egy akkori rend szerint berendezett házikóban elevenedik újjá. Az idelátogató vendégek pedig akár meg is szállhatnak a mai komfortnak megfelelő, de mégis a régi parasztromantikát idéző vályogházakban. A házak rendbetételénél Attila kínosan ügyelt arra, hogy minden az eredeti állapotában legyen helyreállítva és kizárólag csak olyan anyagokat használjon fel, amihez annak idején az itt élő szegénysorsú zsellérek is hozzájuthattak. Ez a feladat nemcsak teljes elkötelezettséget, de komoly tudományos kutatómunkát is igényelt. Ennek eredményét a http://hegysor.gportal.hu/gindex.php?pg=10648677 oldalon láthatjátok bővebben. Attila szép lassan a régi paraszti építészet, ezen belül is a vályogházak gyakorlati szakértőjévé vált. Ma a baráti társaságból mindenki őt hívja, ha régi házat akar venni és kell egy szakértő szem, aki fel tudja mérni az állapotát. Mégis igazából a régi paraszti cserépkályhák és rakott tűzhelyek, kemencék építőmestereként jeleskedik leginkább. Én is ez ügyben kerestem meg őt tavaly. A nagyapámtól megörökölt régi parasztházunkba szerettem volna egy rakott tűzhelyet, olyat amelyik nemcsak sütésre, főzésre alkalmas, de a konyha fűtése mellett még egy a szomszédos szobába megálmodott cserépkályhát is felfűt, mindemellett a lehető legkisebb helyet foglalja el. Emlékszem Attilának az volt az első kérdése, hogy a nyugat-magyarországi vagy a kelet-magyarországi típust szeretném-e. Aztán a tőle megszokott rutinos rajzkészséggel pillanatok alatt felvázolta a tűzhely térbeli sémáját. Öt perc alatt lett egy rakott sparheltem :) A kivitelezés különböző stációiban én is részt vehettem. Nagyanyám szétrozsdásodott takaréktűzhelyét szétkaptuk, innét lett vasrácsunk, sütőbetétünk, platnink és konyharuhaszárítónk. A városból csak néhány samotttéglát kellett hozni. Beépítettünk még majdnem egy köbméter üvegcserepet, ami a kályha hőtartó képességét növelte meg nagymértékben. Megtanultam, hogy a vályog és lótrágya különböző arányú keverékéből hova, milyen kötöttségű tapasztást kell készíteni és hogy a kályha téglatestét végül még egy kis törekkel is megbolondított eleggyel kell bevonni. A sütő alatti részen a fatárolóba egy aprócska boltíves nyíláson át akár kétnapi tüzelőt is bepakolhatunk, amit a sparhelt melege tovább szárít, ha esetleg még nem száradt ki tökéletesen. Mivel Szonátával mindketten nagy tisztelői vagyunk a keleti kultúrának, végül a cserépkályha tetejére kaptunk egy aprócska süveges kupolát is. Nos, azóta nem kell bajlódnunk a begyújtással, ha lefekvéskor rakunk rá egy jól megtermett fél kuglit, akkor reggel biztosan van még annyi parázs, hogy a gyújtós percek alatt ismét lángra lobban. Sütőjébe kőlapot helyeztünk, esténként ezen sütjük az aludttejből és lisztből gyúrt lepényeket.

Rakott tűzhely

Tányérszemes cserépkályha

2010. február 3., szerda

rubber recycle

A gumikovácsok újrahasznosított autógumikból készítik portékáikat.